Ha ez a bejegyzés igazán rövid akarna lenni, csak annyit írnék: az MMA jó. Szeretjük. És nem csak azért, mert jólesik eg pohár ásványvíz mellett nézni a fotelből.
De ennyire azért nem akarok tömör lenni:)

Mi az MMA?

Mindenekelőtt, ha valaki nem tudná, mi az MMA: a rövidítés feloldása Mixed Martial Arts, azaz kevert harcművészetek. MMA néven nevezzük azokat az sporteseményeket, amelyek során a harcosok álló-, clinch- és földharcban is küzdenek egy viszonylag sokat megengedő szabályrendszerben. A szabályrendszer mutat némi változatosságot, a harc pedig történhet ringben (pl. Pride) vagy ketrecben (UFC). (Biztos, hogy a téma avatott szakértői ehhez még ezer dolgot hozzá tudnak fűzni, és ne is fogják vissza magukat :))

MMA-nak nevezzük ezen kívül azt a harcmodort, amely ezeken az eseményeken használatos. Mit tartalmaz ez? 
- Állóharc, leginkább box és muay thai alapon;
- Clinch: jórészt birkózás és judo alapon;
- földharc: dominánsan Brazil Jiu Jitsu.
Ez már önmagában is elég szimpatikus dolog, hiszen a test test elleni küzdelem nagyjából ezen a három távon zajlik, és az MMA mindhármat lefedi. De ennél jóval többről van szó.

Miért jó az MMA? 

Itt egy rövid kitérőt kell tennünk a csodatechnikák irányába. Aki komolyabban foglalkozott/foglalkozik tradícionális harcművészetekkel, az belebotlott már olyan technikákba, amelyeket nem lehet élő, védekező ellenfélen teljes erőből gyakorolni, mert túl halálosak (ld. még a kifejezést: "too deadly to spar"). Ezekről a technikákról feltételezzük, hogy működnek.
Az MMA ezzel szemben egy full-kontakt sportág, amelynek technikáiról nem feltételezzük, elhisszük, elképzeljük, hanem tudjuk, hogy működnek mert full-kontakt harci szituációkban lettek tesztelve - sokszor. (Ne feledjük, a védőfelszerelés minimális, akin volt már MMA kesztyű, az tudja: ez a kezet védi, nem az ellenfelet.) Az MMA technikai repertoárja tehát szigorú tesztelésen megy át, és a technikák gyakorlása full-kontakt harci környezetben - is - zajlik. A versenyzés pedig igencsak stresszes környezetet teremt, tehát a stressztűrést is jócskán növeli. (A stressztűrésről, nyomás alatti tesztelésről a későbbiekben lesz még szó részletesebben is.) Aki ilyen körülmének között képes jó időzítési, pozicionálási stb. döntéseket hozni, az komoly előnyre tehet szert. 

Egy másik szempont a fizikai képességek (erő és kondíció, angol strength and condition, röviden S&C) szintje. Az MMA nagyon magas szintű S&C-t követel az embertől: a  folyamatos full-kontakt harc hihetetlenül fárasztó, a menetek hosszúak, az erő igen nagy szerepet játszik, tehát a harcosnak kirobbanó formában kell lennie.

Mit kapunk tehát: egy minden puszta kezes távon jól funckionáló, messze átlagon felüli fizikai formában lévő, jó stressztűrő képességgel rendelkező embert. Azt hiszem, hogy nem kell hosszan magyarázni, hogyan kapcsolódik ez az önvédelem fizikai részéhez.

Az MMA gyenge pontjai

 
Persze, mondhatja valaki, mennyit is kell edzeni ahhoz, hogy valaki ebbe a nagyon komplex dologba beleássa magát? Jogos: rengeteget kell edzeni, és bizonyos alapvető egészségügyi feltételeknek sem árt megfelelni. Az MMA nem mindneki számára elérhető, ez tény.
Másrészt ott van a fegyverek problematikája: mivel az MMA alapvetően puszta kezes műfaj, nem ad fegyveres és fegyverek elleni metódusokat. Ugyanakkor a jó alap sokkal könnyebbé teheti pl. valamelyik kombatív rendszer (ezekről is lesz még szó) elsajátítását, és integrálását a meglévő tudásba.
Ugyanez mondható el a több ellenfél elleni harcról: aki remek képzésben részesült egy ellenfél ellen, annak sokkal jobb dolga van több támadó esetén is.

Egy igen tapasztalt ember mondta, hogy a kombatív rendszer a lőszer a töltényűrben; az MMA a lőszerek a tárban. Aki teheti, tárazzon bátran! :)